Einstein zseni volt, meg minden, de az amerikaiak szem�ben valami nem stimmelt vele. 
 

 
Albert Einsteinnek remekbe szabott szobra van Washingtonban. A legszentebb t�rt�nelmi negyedben, a Mallon, k�zvetlen�l a George Washington Memorial �s a vietnami h�bor�ban elesett amerikai katon�k eml�km�ve k�zel�ben. A hatalmas bronzszobor egy �regen is szinte gyermeki figur�t �br�zol, �l�ben nyitott k�nyv, benne j�l olvashat� a h�res k�plet: E=mc2. L�bai el�tt a Tej�t csillagainak t�rk�pe. De az eml�km�vet nem k�nny� megtal�lni: a Tudom�nyos Akad�mia �p�lete el�tti kis park bokrai rejtik. Einstein persze zseni volt, meg minden, de az amerikaiak szem�ben valami nem stimmelt vele.

1983 �ta k�zismert, hogy a Sz�vets�gi Nyomoz�iroda, az FBI �vtizedeken �t nyomozott ut�na: belehallgattak telefonbesz�lget�seibe, elolvast�k leveleit, m�dszeresen �tkutatt�k a h�ztart�si hullad�k�t. Az 1427 oldalas akt�r�l el�sz�r Richard Schwartz �rt cikket a The Nation c�m� foly�iratban. A Floridai Nemzetk�zi Egyetem angolprofesszora azonban csak egy er�sen cenz�r�zott v�ltozatot tudott kicsikarni az FBI-t�l. Az interneten most is olvashat� dosszi� (foia.fbi.gov/einstein.htm) m�g mindig nem teljes. A ma is �l� inform�torok neve p�ld�ul nem szerepel benne.

Fred Jerome �js�g�r� beperelte az �llamot, hogy betekinthessen a lehet�s�gek szerint teljes anyagba. �j k�nyv�r�l a The New York Times k�z�lt el�zetes ismertet�t. Az Einstein Akt�k: J. Edgar Hoover titkos h�bor�ja a vil�g legh�resebb tud�sa ellen. Ez a k�nyv sokat el�rul� c�me. Jerome v�lem�nye persze nem meglepet�s: apja a kommunista p�rt egyik vezet�jek�nt h�rom �vet �lt b�rt�nben, mert a t�rv�nyek a hidegh�bor� legrosszabb �veiben az Egyes�lt �llamokban is tiltott�k a korm�ny megd�nt�s�re val� felh�v�st. A szerz� maga is emberjogi aktivista, egy az �js�g�r�k �s tud�sok k�z�tti kapcsolatot el�mozd�t� alap�tv�ny eln�ke.

Einstein persze h�l�s t�ma. M�r 15 �ves kor�ban meggy�lt a baja a politik�val: a militarizmus miatt elhagyta N�metorsz�got, �s az �llampolg�rs�gr�l is lemondott. Sv�jcban �lt, de a katonai szolg�latra mindenesetre alkalmatlannak nyilv�n�ttatta mag�t. A szabadalmi hivatalban dolgozott, �s szabadidej�ben, mintegy mellesleg, meg�rta a speci�lis relativit�selm�letr�l sz�l� r�vidke dolgozat�t, benne a m�r id�zett k�plettel, mely szerint az energia mennyis�ge egyenl� a t�meg �s a f�nysebess�g n�gyzet�nek szorzat�val. N�h�ny h�nappal az els� vil�gh�bor� kirobban�sa el�tt Berlinbe k�lt�z�tt. Pacifistak�nt azonnal nyilv�nosan el�t�lte a h�bor�t. A vezet� �rtelmis�giek k�r�ben �sszesen h�rom t�rsa akadt.

1915-ben publik�lta az �ltal�nos relativit�selm�letet, amelyet az�ta sem sokan �rtenek, s amelynek egyes meg�llap�t�sait m�g csak mostan�ban siker�lt k�s�rletileg igazolni. V�gig ellenezte a h�bor�t, s nem csak szavakban. 1918-ban p�ld�ul lak�s�ban b�jtatta a hadisz�kev�ny pacifista biol�gust, Georg Nicolait. 1919-ben brit tud�sok m�r�seikkel bebizony�tott�k, hogy a nagy t�meg� �gitestek mellett elhalad� f�ny sugara t�nyleg megg�rb�l, vagyis Einsteinnek igaza van.

Az imm�r vil�gh�r� tud�s erk�ly�r�l nevetve n�zte, amint egy jobboldali demonstr�ci� r�szvev�i 1920-ban el�t�lt�k a relativit�selm�letet. 1921-ben a cionista Chaim Weizmannal az Egyes�lt �llamokba utazik, ahol a jeruzs�lemi H�ber Egyetem sz�m�ra szervez gy�jt�st. 1922-ben vette �t a Nobel-d�jat - az Oroszorsz�gi Kommunista (bolsevik) P�rt ugyanebben az �vben hat�rozatban nyilv�n�totta reakci�snak a relativit�selm�letet.

A k�t h�bor� k�z�tt Einstein a b�ke �s a leszerel�s sz�ks�gess�g�t hirdette. Sz�mtalan pacifista szervezetben volt tag, de nev�t azok is felhaszn�lt�k, ahov� v�letlen�l nem l�pett be. 1925-ben Gandhi t�rsas�g�ban tiltakozik a k�telez� katonai szolg�lat ellen. Az FBI akt�iban az els� dokumentum a N�k Hazafias Egyes�lete nev� szervezet feljelent� levele 1932-b�l. A tiszteletre m�lt� aszszonys�gok azt szerett�k volna el�rni, hogy a veszedelmes felforgat�t ne engedj�k beutazni az Egyes�lt �llamokba. A lev�l szerz�i szerint m�g Szt�lin sem hozhat� kapcsolatba annyi anarchista-kommunista szervezettel, mint Einstein.

A feljelent�s t�lzott. Einstein sosem volt sem kommunista, sem anarchista. Liber�lis volt �s pacifista. Ez pont el�g �rvet szolg�ltatott Edgar Hoover FBI-igazgat�nak a megfigyel�s elrendel�s�re. A t�bb mint k�t �vtizedes vizsg�lat azonban semmit sem tal�lt, ami t�rv�nys�rt�sre utalt volna. A tud�s a N�metorsz�gban hatalomra ker�l� fasizmus el�l a patri�ta h�lgyek �gybuzgalma ellen�re a Princeton Egyetemen tal�l mened�ket. 1933 szeptember�ben a londoni The Timesnak adott interj�j�ban lesz�gezi, hogy sosem volt kommunista. 1937-ben viszont �lesen kikelt a spanyol polg�rh�bor�ban tan�s�tott amerikai semlegess�g miatt. 1939-ben Franklin D. Roosevelt eln�knek �rt lev�lben h�vta fel a figyelmet az atombomba elvi �s gyakorlati lehet�s�g�re. A kutat�sok felgyors�t�s�t javasolja, nehogy a n�metek megel�zz�k Amerik�t. 1940 j�nius�ban besz�dben tett hitet �j haz�ja mellett, ami�rt itt m�r nemzed�kek �ta nem kell meghuny�szkodva, k�rdez�s n�lk�l engedelmeskedni a hatalomnak. Az �llampolg�rs�got megkapta, de kommunista ismer�sei miatt megtagadt�k t�le a Manhattan projektben val� r�szv�tel jog�t.

Az atombomb�n minden pacifizmusa ellen�re sz�vesen dolgozott volna, b�ntotta az elutas�t�s. Hoover egy olyan jelent�s miatt d�nt�tt a kihagy�sa mellett, amelyet alighanem manipul�lt a n�met titkosszolg�lat. A v�d szerint Einstein berlini irod�ja annak idej�n szovjet k�mk�zpontk�nt szolg�lt, ahol a titk�rn�k �s ford�t�k titkos serege szorgoskodott. A jelent�stev� szerint "val�sz�n�tlen, hogy egy ilyen h�tter� ember ilyen r�vid id� alatt loj�lis amerikai �llampolg�rr� v�lhatott volna". Hoover csak 1955-ben enged�lyezte, hogy megk�rdezz�k a fizikus titk�rn�j�t, mi is folyt a berlini h�zban. Helen Dukas annak rendje �s m�dja szerint igazolta, hogy Einsteinnek 1928 �ta rajta k�v�l m�s titk�rn�je nem volt, a berlini lak�sban soha nem j�rtak ford�t�k vagy g�p�r�n�k. (Az FBI mellesleg Dukast is megfigyelte. 1943-ban, teh�t m�g a h�bor� alatt, bet�rtek az unoka�ccse lak�s�ba is, mert a f�rfi antifasiszta csoportot szervezett.)

1943-t�l a haditenger�szet robban�anyag-laborat�riuma vette ig�nybe Einstein szak�rtelm�t. 1945 m�rcius�ban a tud�s �jra levelet �rt Rooseveltnek: beaj�nlotta Szil�rd Le�t, aki a bomba bevet�s�nek vesz�lyeire akarta felh�vni az eln�k figyelm�t. Mint tudjuk, hi�ba. Roosevelt meghalt, a bomb�t ledobt�k. 1946 janu�rj�ban az FBI nyomoz�i enged�lyt k�rtek, hogy lehallgat�k�sz�l�keket telep�tsenek Dukas �s Einstein lak�s�ba. A leleplez�d�st�l �s a v�rhat� vil�gbotr�nyt�l val� aggodalom miatt a k�relmet elutas�tott�k, a telefonokat m�gis lehallgatt�k - a sz�ks�ges k�sz�l�keket a lak�sokon k�v�l telep�tett�k. M�jusban Einstein az Atomtud�sok V�szbizotts�g�nak �l�n k�veteli a nukle�ris fegyverkez�s le�ll�t�s�t. Szeptemberben Paul Robeson fekete �nekes mell� �ll a lincsel�s elleni mozgalomban. 1947-ben levelet �r George Marshall k�l�gyminiszternek, amelyben vil�gkorm�ny fel�ll�t�s�t szorgalmazza. Szerinte ez az atomfegyverkez�s egyetlen lehets�ges alternat�v�ja. 1948-ban a Progressz�v P�rt pacifista eln�kjel�ltj�t t�mogatta, 1949-ben a Monthly Review-ban k�z�lt cikk�ben a szocializmus mellett t�rt l�ndzs�t. "Az egy�n megnyomor�t�s�t tartom a kapitalizmus legnagyobb gonosztett�nek" - �rta. 1950 febru�rj�ban a volt First Lady, Eleanor Roosevelt t�v�m�sor�ban arra h�vja fel a figyelmet, hogy a hidrog�nbomba az eg�sz vil�got elpuszt�thatja. Hoover m�snap kiadja az utas�t�st a tot�lis megfigyel�sre.

Az �tvenes �vek Amerik�j�ban Einstein h�l�tlan szerepre v�llalkozott. El�bb a fekete polg�rjogi aktivista, William DuBois p�rtj�t fogta, azt�n a k�mked�s miatt hal�lra �t�lt Rosenberg-h�zasp�r �let��rt emelt sz�t, majd a kommunistaellenes McCarthy-bizotts�g el�tti tan�vallom�s megtagad�s�ra buzd�tott. 1955. �prilis 11-�n Bertrand Russellel k�z�sen felh�vt�k a vil�g n�peit, �t�lj�k el a nukle�ris fegyverkez�st. Egy h�t m�lva azonban v�gre megnyugodhattak az FBI-ban. Einstein meghalt, abba lehetett hagyni a kuk�j�ban val� turk�l�st.

A csaknem negyedsz�zados kitart� munka eredm�nyek�nt annyit siker�lt kider�teni, hogy Einstein egyszer tal�lkozott a New York-i szovjet alkonzullal. A randev�t Margarita Konyenkova, az Amerik�ban �l� szobr�szm�v�sz, Szergej Konyenkov feles�ge szervezte. P�vel Szudoplatov, Szt�lin egyik legfontosabb titkosszolg�lati vezet�je, aki kulcsszerepet j�tszott p�ld�ul Trockij meggyilkol�s�ban is, 1995-ben Moszkv�ban publik�lt �n�letrajz�ban azt �ll�totta, hogy Konyenkova szovjet k�m volt. Bizony�t�kkal, r�szletekkel nem szolg�lt. (Szudoplatov �rdemeit mellesleg a hal�los �gy�n a demokratikus Oroszorsz�g legmagasabb katonai kit�ntet�s�vel honor�lt�k. Amikor a "h�stetteit" m�ltat� els� �js�gcikkek megjelentek, az agg mesterk�m m�r visszaford�thatatlan k�m�ba zuhant. Nem fenyegetett az a vesz�ly, hogy elj�r a sz�ja.) A Sotheby?s egyik �rver�s�n 1998-ban felbukkant n�h�ny lev�l, amelyet az aszszony csal�dja �rz�tt meg. A levelekb�l vil�gos, hogy Einsteint a bar�ts�gn�l sokkal t�bb f�zte Konyenkov�hoz. Atomtitkokr�l azonban nem esett sz�.

A gyan� persze relat�v fogalom. Egy k�zkelet� anekdota szerint a Nagyv�rosi f�nyek Los Angeles-i bemutat�j�ra �szszegy�lt t�meg l�tt�n Charlie Chaplin e szavakkal fordult Einsteinhez: - Engem az�rt �ljeneznek, mert mindenki meg�rt. �nt az�rt, mert senki sem �rti meg. Az FBI-t mindk�t v�ltozat izgatta. Biztos, ami biztos, Chaplint is figyelt�k.