Az FBI az inform�ci� szabads�g�t garant�l� amerikai t�rv�ny miatt k�teles nyilv�noss�gra hozni mindazokat az adatokat, amelyeknek titkoss�g�t a jogszab�lyok �rtelm�ben fel kell oldani. �gy azt�n az interneten a http://foia.fbi.gov c�men �rdekes t�rt�nelmi kir�ndul�st tehet, akit vonzanak a titkos akt�k.

A valami�rt megfigyelt h�res emberek list�j�n az egyik els� n�v a Franciaorsz�gban val�s�gos nemzeti h�ss� v�lt Josephine Baker�. A ban�nszokny�ban t�ncol� �nekesn� �ll�t�lagos kommunista kapcsolatair�l t�pl�lt gyan� sosem igazol�dott. Wernher von Braun n�met rak�tatud�st a h�bor� ut�n az�rt kellett �tvil�g�tani, hogy kider�lj�n, bevonhat�-e az amerikai �rkutat�si programba. A jelent�s kedvez� volt. Bertold Brechtet is megfigyelt�k: szovjet �s kommunista kapcsolatokkal gyan�s�tott�k. Cesar Chavez az�rt ker�lt a list�ra, mert megalap�totta a Mez�gazdas�gi Munk�sok Nemzeti Sz�vets�g�t. Az amerikai filmiparba val� kommunista be�p�l�s bizony�t�kait kutat� nyomoz�k 13 533 oldal dokumentumot halmoztak f�l - benne t�bbek k�z�tt Charlie Chaplin kapcsolataira vonatkoz� jelent�sekkel. Henry Fordot az FBI f�leg a zsarol�kt�l v�dte, de gazdas�gi vissza�l�sek miatt olykor nyomoztak is ellene. Armand Hammer, az Occidental Petroleum milli�rdos eln�ke eset�ben �ppen ellenkez�leg: hazai gazdas�gi �gyei senkit sem �rdekeltek, az m�r ann�l ink�bb, hogy szem�lyesen ismerte Lenint, �s a kezdetekt�l akt�van kereskedett a Szovjetuni�val. A Sz�vets�gi Nyomoz�iroda Adolf Hitlerr�l is vezetett akt�t, de kor�ntsem az�rt, ami�rt az ember ma gondoln�. A hat�s�gok figyelm�t 1933-ban egy, a F�hrer meggyilkol�s�ra szervez�d� New York-i csoport tev�kenys�ge keltette fel. A h�bor� ut�n pedig sok�ig archiv�ltak minden, Hitler felt�telezett b�v�hely�r�l sz�l� feljelent� levelet. Edgar J. Hoover szerint Martin Luther King is meg�rt egy mis�t - az FBI a feket�k jogai�rt harcol� tiszteletesr�l is vezetett akt�t. Ak�rcsak John Lennonr�l, aki 75 ezer doll�rral t�mogatott egy, az 1972-es republik�nus konvent megzavar�s�ra k�sz�l�d� csoportot. Az Atlanti-�ce�non egyed�l els�k�nt �trep�l� Charles Lindbergh h�s�g�t �llampolg�ri levelek �z�ne k�rd�jelezte meg. Az �b�c�sorrend k�zel hozta egym�shoz Malcolm X-et, Thomas Mannt �s Marilyn Monroe-t. Az egyikr�l a feket�k jogainak harcos k�pviselete, a m�sikr�l "kommunista�gyek" felkarol�sa, a harmadikr�l viharos szerelmi �lete (�s a Kennedy-fiv�rekhez f�z�d� nagyon k�zeli viszonya) miatt kellett adatokat gy�jteni. K�mked�ssel gyan�s�tott�k a Bolsoj k�lf�ldi turn�j�n disszid�l� balettzsenit, Rudolf Nurejevet. Arisztotelesz Onasszisz viszont az amerikai lobog�val val� felt�telezett vissza�l�sek miatt ker�lt fel a list�ra. Az atomtud�s Robert Oppenheimerr�l a Rosenberg-h�zasp�r �gye kapcs�n 7336 oldalt gy�jt�ttek �ssze. (Az atomtitkoknak a Szovjetuni�ba juttat�sa miatt kiv�gzett Julius �s Ethel Rosenbergr�l persze enn�l is t�bbet.) Pablo Picasso neve felforgat�nak min�s�tett csoportok kapcs�n mer�lt f�l - meg az�rt is, mert nyilv�nosan b�r�lta az Egyes�lt �llamokat. Paul Robeson, a vil�gh�r� fekete �nekes gyakran utazott a Szovjetuni�ba, �s k�l�nben sem csin�lt titkot kommunista meggy�z�d�s�b�l. Eleanor Rooseveltet ilyesmivel aligha lehetett v�dolni, �m a hidegh�bor� kit�r�se ut�n egyes polg�rok az � liber�lis n�zeteit is aggaszt�nak tal�lt�k, �s ennek hangot is adtak az FBI-hoz �rt leveleikben. Frank Sinatr�t a maffi�hoz f�z�d� kapcsolatai miatt figyelt�k. Richard Wright �r�t meg az�rt, mert a m�sodik vil�gh�bor� el�tt tagja volt az USA kommunista p�rtj�nak.